Meghitt Adventet,
békés Karácsonyvárást kívánok
minden kedves Látogatómnak

 

Túrmezei Erzsébet:
Adventi ház

Ádventi házunk van, sokablakos.
Minden este nyitunk egy ablakot.
Benn melegen kis fehér gyertya lángol,
és árad a fény minden ablakából.
Kis ablakokkal versenyt fénylenek
csodába bámuló gyermekszemek.

Ablaktábláin biztató írás:
eljő a mennyekből a Messiás.
S a nevét nevezik Csodálatosnak.
És fölemeli, akit megtaposnak.
És a békesség Fejedelme lesz:
szabadulást hoz, életet szerez.

Telnek a percek, múlnak a napok,
sorra kinyílnak mind az ablakok.
Ahány kis ablak, annyi szent ígéret.
Hívnak, biztatnak, csudákat beszélnek.
Mi áhítattal álljuk mind körül.
A ház sugárzik, és a szív örül.

Fehér falára festve sok gyerek.
Mind Betlehem felé igyekszenek.
Havas fenyő közt, ki gyalog, ki szánon,
kéz a kézbe', hogy kis kezük ne fázzon.
Sietve mennek mint a pásztorok.
Piros orcájuk bízva mosolyog.

De én egy másikat is ismerek.
Nem ilyen derűs, nem ilyen meleg.
Van-e gondom sok sötét ablakára?
Hiszen itt a karácsony nemsokára.
Nyitom-e sorra mindenegy napon
Krisztusra váró lélekablakom?

Mert az a lelkem is: ádventi ház.
És ha elalszik, hogyha nem vigyáz,
olyan sötét lesz majd karácsony-estén,
a fényt, vigaszt hiába is keresném.
Ha majd minden szem, minden szív ragyog,
akkor siratnám, hogy sötét vagyok.

Sötét lelkemen sötét ablakok,
táruljatok, örömre nyíljatok!
Ne legyen egy se zord, ne egy se zárva.
Ragyogjon mind a Messiásra várva!
Sötét ádventi ház, sokablakos!
Minden este nyíljék egy ablakod!

Pánov bácsi karácsonya
PPS

A legszebb ajándék
PPS

A legszebb szív
PPS

 


Adventi négy gyertya
PPS
 

Karácsony
PPS

Mit szeretnél kapni karácsonyra?
PPS

Minden advent

Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:
gyõzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
(Ürögdi Ferenc)

Advent-csendben Jézust várom,
Szívem előtte kitárom,
Jól tudom, hogy eljön hozzám,
Békesség-lepelt terít rám.

Tudod Uram, hogy szeretlek,
Azt is, hogy hiszek Tebenned,
De a hitem, erőm gyenge,
Várok a Te kegyelmedre!

Növeld hitem, szeretetem,
Ó, kérlek Te lakozz bennem,
A mostani Karácsonyban
Hadd ismerjelek meg jobban!

 

 

 

Adventi éjszaka

Fehér takaró,
ezüst fénytartó,
valót eltakaró.
Mintha nem volna más,
csak ez a ragyogás:
titokzatos, csodás.
Nincsen se hang, se zaj,
nincsen se seb, se baj,
se sóhajtás, se jaj...
Se bün, se szenny, se sár,
se szin, se könny, se kár,
csak hó és holdsugár.
Hiszen igy volna jó.
De nem ez a való.
Csal a fénytakaró.
Alatta szenvedés,
szenny, sár, ... elfödni és
elrejteni kevés
a hó és holdsugár.
De Valakire vár
a holdfényes határ.
S ez az adventi, mély,
havas és holdas éj,
titkot tud: Jön! ... Ne félj!

/Túrmezei Erzsébet/

 

Kacsó Sándor
ADVENT A LÁGERBEN

Ó, gyere be, kicsi Jézus, Ó,
gyere be, béke, Hajszolt
lelkem hajlékába. Fáradt
lábam, hajlott hátam Bús
Betlehemébe.

Nagyon rossz a világ most itt,
Zárva ajtó, ablak, Mindhiába
kopogtatnál, Előkelőbb lakásokban
Aligha fogadnak.

Nem is nagyon hiszem, hogy jobb
Szállásod akadna, Mint ez az én
fáradt testem Karácsonyi békét
váró Rozzant istállója.

Igaz, itt az idegenben
Elhagyatott, árva,
Kóbor kutyák vonítnak rá,
S hosszú puskák, szöges drótok
Állnak ajtajába.

Igaz, búval vert födelét
Komisz szél cibálja,
S nincsen semmi, semmi fény már
Hideg éjbe vakon néző
Két kis ablakába.
 
De az alázat szalmáját Hintettem
a földre, S meleg párát lehel
majd Rád Türelmességem
szamara, Jámborságom Ökre.

Gyere be hát, kicsi Jézus,
Karácsonyi béke! Rozzant testem
kis ablakán Hadd tekintsen ki az
öröm Meleg lámpafénye.



Ha csendben lennél

Ha csendben lennél... Lenne rá okod,
tán felfigyelnél, mint a pásztorok.
Ők hallottak és láttak, mert lehet
az éjszakában angyaléneket
hallani, csak a lélek csendje kell
hozzá, mikor felülről jön az üzenet,
mikor VALAKI nyitja füledet,
s az Ég, a Föld, a LÉLEK, az anyag
beszélni kezd mind, vagy tiszta hangot ad.
Ha csendben lennél, szinte hallanád
a molekulák termikus zaját,
sőt hallanál - a földi zaj helyett -
égi igét és angyaléneket,
szívig érőt és csodálatost,
s véget nem érő ünnep jönne most!
/Füle Lajos/


 





Miből legyen több a Galériában
Eredmények
További szavazások
 
E-mail:
Jelszó:
 Regisztráció
Elfelejtett jelszó
 
 
 


rosanna.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!